Amikor a fagyosszentek kerülnek szóba, mindenki Szervácra, Pongrácra és Bonifácra gondol. A tájékozottabbak nem a téli időszakban keresik őket a naptárban, hanem május közepén. Azt viszont kevesen tudják, hogy a május 25-én névnapját ünneplő Orbán is hozzájuk tartozik, ő az utolsó fagyosszent a sorban.
Egy kis népi meteorológia
A májusban beköszöntő meleg idő után a hőmérséklet hirtelen lecsökkenése különös jelentőséggel bír. A talaj menti fagyokat a zsenge növényzet nagyon megsínyli. A kényesebb növények palántáit (uborka, paradicsom, paprika, bab) csak a fagyosszentek, a „hideg kertészek” napjai után ültetik el.
Egy topolyai népi magyarázat szerint „Pongrác kánikulában subában megfagyott, Szervác a Tisza közepén víz nélkül megfulladt, Bonifácot pedig agyoncsipkedték a szúnyogok – ezért haragusznak ránk, emberekre, és évről évre visszajönnek, hogy bosszantsanak bennünket”.
Szent Orbán személyét…
…az egyháztörténet bizonytalannak ítélte. Eredetileg egy Urbán vagy Urbanus nevű pápa volt, aki 150-ben született. A középkori legendákat őrző dokumentumok egységesen állítják, hogy ő rendelte el, hogy aranyból vagy ezüstből kell készíteni a szentmise során az áldoztatáshoz használt tárgyakat. Ez a rendelet köthetné össze alakját a szőlővel a szertartáshoz szükséges bor miatt. A katolikus egyház álláspontja szerint azonban nem ezért ábrázolják őt a művészetben kehellyel vagy szőlőfürttel.
A védőszent
Hogyan lett Orbán a szőlőművesek, kádárok, kocsmárosok védőszentje? Ennek valószínűleg az az oka, hogy alakja a 9. században egybeolvadt a langres-i Szent Orbán alakjával, akihez a hagyomány szerint szőlőkhöz kapcsolódó csodák kötődtek. Szent Orbán püspök a 6. században élt, és úgy tartják, hogy hatalma volt az időjárás felett: szárazság idején esőt idézett elő, így mentve meg a gall szőlőműveseket és birtokaikat a sorscsapástól. Szent Orbán kultusza az ernsteini apácakolostorból eredeztethető, ahol egykor ereklyéit őrizték. Innen indult hódító útjára Franciaországba, a Rajna vidékére és a Német-római Birodalomba, míg végül a késő középkorban Magyarországra is elért a híre.
Hiedelmek, időjóslatok
A fagyosszentek köré olyan hiedelemkör alakult ki, amely szerint ezek a szentek egyaránt jutalmaznak és büntetnek. Az Orbán-napi hideg leginkább a szőlőnek árt, ezért sokfelé szobrot emeltek a szőlőskertben – volt, ahol fatörzsből vagy szalmából készítették –, és Orbán-napon körmenetben keresték fel. A szőlőtermelő falvak a szőlőhegy védelmét és a bő termés biztosítását várták tőle. A Nyitra mentén is körmenetben keresték fel a szobrot, s ha jó idő volt, megkoszorúzták, de rossz idő esetén kövekkel dobálták meg.
Az Ipoly mentén Urbánkának nevezték, tiszteletére kőszobrot vagy kápolnát emeltek. Topolyán jó idő esetén egész nap óbort ittak, és Orbán szobrát vagy az őt jelképező tárgyat borral locsolták, dicsérték. Rossz idő esetén szidták, köpködték, pálcával verték, a szalma vagy fa Orbán-jelképet elégették.
E napokhoz időjóslatok is kapcsolódtak: például Nagydobronyban úgy tartották, ha fagyosszentekkor nagy a hideg, akkor rossz termés várható. Több vidéken is azt gondolták, hogy ha az időjárás felhőtlen, akkor jó bortermés várható.
Laczkó Zsuzsa írása
Forrás: https://unnepek.center/szent-orban-megkesett-fagyosszent/
A Az utolsó, elkésett fagyosszent írás először a következő oldalon jelent meg: legjobbtáborok.hu.