Nagyon szeretem a fákat, a kertünk is tele van velük. Jó időben szeretek a tövükbe leheveredni, és ott pihenni. Kedvencem a hatalmas cseresznyefa. Nagyapa azt meséli, még az ő apja ültette évtizedekkel ezelőtt. Egész kicsi koromtól fogva megtanultam fára mászni, a testneveléstanárunk szerint ezért mehet nekem annyira jól a kötélre vagy a bordásfalra mászás. A család általában engem küld fel a magasba, onnan dobálom le a többieknek a gyümölcsöt. Apa csinált is nekem egy kis kuckót az egyik vastagabb, erősebb ágon.
Fát ültettünk
Tavaly ősszel az iskolánk részt vett egy faültetési programban. Az egész falu pályázott a facsemetékre, és a végén meg is érkezett hozzánk egy nagy teherautónyi. Volt ott mindenféle fa, gyümölcs és dísz egyaránt.
A természetismeret-tanárunkkal úgy döntöttünk, hogy az iskola kertjébe gyümölcsfákat fogunk ültetni. Egyrészt azért, hogy tavasszal az ablakon kinézve láthassuk, amikor szirmot bontanak a fák, másrészt azért, hogy ősszel a szünetekben tudjunk is enni a termésből.
Az erősebb diákok kiásták a gödröket, mi pedig ezekbe helyeztük a facsemetéket. Barack-, alma-, szilva- és körtefák kerültek a kerítés mellé. A legkisebbek locsolták meg a fácskákat. Remélem, hogy tavasszal szépen fognak virágozni a kis fák, amiben mi is gyönyörködhetünk, és hamarosan teremni is fog, amiből mi is ehetünk.
Elalszanak a fák
Az időzítés is kiváló volt, épp október legvégén tudtuk az összeset elültetni. Ez azért fontos, mert a hagyomány szerint Farkas napján, október 31-én „alszanak” el a fák, azaz ekkor szűnik meg bennük a nedvek keringése. Ekkortól egyfajta téli álmot alszanak. Egyébként ezért is szabad(na) csak télen fát vágni.
Hogy ezt miért most mondom el, január végén? Azért, mert január 20-án Szent Sebestyén napja van. A néphit szerint ekkor „ébrednek fel” a fák, azaz újra elkezdenek vizet szívni a talajból a gyökereikkel, és megindul bennük a nedvkeringés.
Szent Sebestyén
Szent Sebestyén a fák védőszentje. Ő a római császár katonatisztje volt, de közben hithű keresztény is. Sok katonát áttérített a keresztény hitre. Emiatt végül halálra ítélték. Először nem sikerült megölni őt, mert hiába lőtték meg nyilakkal, egy öregasszony segítségével felépült sérüléseiből. Ezt a nép majdnem úgy vette, mintha feltámadt volna a halálból. Másodjára sajnos sikerrel jártak, agyonverték őt. Sok évszázada örvend tiszteletnek. Sebestyén amúgy a járványos betegségben szenvedőket is segíti.
Sebestyén-napi népszokások
Ezen a napon sok helyen tartottak búcsút. A mise után összejöttek a rokonok egy kis beszélgetésre, ünneplésre.
Hiába hangzik furcsán, hiszen még csak január van, javában tart a tél, a régi időkben mégis ezt a napot tartották a tavasz első napjának. Ilyenkor kimentek a szőlőbe, a tanyára megnézni, hogy feléledtek-e már a fák. Jó jelnek tekintették, ha látták, hogy már megindult bennük az élet; azt jelentette, hogy nem sokáig tart már a fagy, nemsokára itt a kikelet.
Szerző: Tóth Réka
A A fák védőszentje írás először a következő oldalon jelent meg: napkozisgyerektabor.hu.
