Bármi nyűgöd van, őt felkeresheted vele. Interjú.
KecskeNEWSás: Mióta jársz a PT-be?
Áki doki: Négy vagy öt éve, de azt hiszem, öt.
KN.: És előtte voltál táborozó?
Áki doki: Nem.
KN.: És hogy találtál rá?
Áki doki: Klári (egy volt itteni orvos) által. Neki egyéb elfoglaltságai lettek. És helyette jött a PéZé meg én.
KN.: És szereted ezt a munkát?
Áki doki: Aha. Elég jó kikapcsolódás, de egyáltalán nem unalmas.
KN.: Sokan keresnek meg?
Áki doki: Hát igen… Főleg a reggeli időszak sűrű, amikor felkelnek, meg az esti, amikor sportsérülések miatt jönnek. Egyébként nagyon jó így kiszakadni a hétköznapokból.
KN.: Voltak durvább sérülések?
Áki doki: Én csak vasárnap jöttem, de úgy hallottam, térdficam volt az első héten.
KN.: És az előző években?
Áki doki: Hál’ istennek olyan nagyon súlyosak nem voltak. Tavaly előfordult, azt hiszem, kéztörés, gipszet is kapott a sebesült. De inkább kisebb sérülések vannak.
KN.: Emlékszel valamilyen vicces sztorira, ami így megmaradt?
Áki doki: Itt, a táborban annyira nem emlékszem, hogy lett volna, de egyébként elég sok. Annyi agyhalott ember van a városban meg az egész Földön, hogy csuda. Egyszer ügyeletben hajnali kettőkor jött valaki, hogy neki másfél órája fáj a feje. Most már nem fáj. De akkor mitől fájhatott? És ezek után legyél türelmes, és ne küldd el a sunyiba. Meg vannak még csúnyaságok, de azokat most hadd ne részletezzem.
KN.: Mondtad, hogy jó kikapcsolódás, de miért ajánlanád még ezt a munkát?
Áki doki: Tök jó a csapat, minél régebb óta van itt az ember, annál több emberrel ismerkedik meg, nagyon jó barátságokat lehet kötni.
KN.: Gondolom, volt már rá példa, hogy nevetséges dolgokkal kerestek meg. Tudnál ilyeneket mondani?
Áki doki: Itt? Hát, az van sok, de végül is azért vagyunk itt. Mert, mondjuk, egy kisgyereknek nyilván egy kisebb probléma is nagyobbnak tűnik, szóval elég, ha csak ránézünk, és megnyugszik.
KN.: Ez egy kicsit személyesebb kérdés, de miért választottad ezt az utat, miért lettél orvos?
Áki doki: Ezt sokszor szokták kérdezni. De szerintem ez nem munka, hanem hivatás, és ez tényleg így van, mert ezt máshogy nem nagyon lehet csinálni.
Simon Sára
A Áki doki írás először a következő oldalon jelent meg: kecskenewsas.hu.
