Pünkösdhétfő

PEOPLE TEAM tábor

Pünkösdvasárnap Zsófi nagy örömére részt vehetett a pünkösdikirályné-járáson. Kapott kölcsön egy szép piros szoknyás viseletet, így beállhatott a falut körüljáró lányok közé.

Matyi kicsit elszontyolodva nézte, ahogy a nővére énekel és táncol, ő meg kimarad az ünnepből, de Nagymama megnyugtatta őt. Míg a vasárnap a lányok napja, a hétfő viszont a fiúké.

Pünkösdikirály-választás

A régi szokás szerint a falvakban pünkösd hétfőjén tartották a pünkösdikirály-választást. Ez számít a legősibb pünkösdi népszokásnak, ami a középkorban már egész biztosan élt, és egész Európában elterjedt.

Ilyenkor a legényeknek különböző gyorsasági, ügyességi és erőpróbákat kellett kiállniuk. Ilyen volt például a lóverseny vagy a bikahajsza.

A nagyszülők falujában a fiúknak íjjal kellett célba lőniük, volt futóverseny és kakasviadal, favágás és lógaszkodás, kötélmászás és fakardozás. Még egy bátorságpróbát is ki kellett állniuk, valamint szavalniuk és énekelniük is kellett. A két legjobb a végén (majdnem) vérre menő birkózásban csapott össze.

Rövid, mint a pünkösdi királyság

A győztest virágokkal, ágakkal borították, majd pajzsra emelték. A többi legény feltétlen engedelmességgel tartozott neki. A kocsmában ingyen ihatott, a cechet a falu közössége állta, valamint minden mulatságba és lakodalomba hivatalos volt. Ha esetleg vétett a törvény ellen, akkor is csak legfeljebb enyhe büntetést kaphatott, testi fenyítés nem érhette.

A mondás közismert: rövid, mint a pünkösdi királyság. A pünkösdi király hatalma ugyanis csupán egy évig tartott. Következő évben ismét megtartották a próbát, majd új királyt választottak.

Pünkösdölés

Miután megválasztották a pünkösdi királynét és királyt, ők ketten díszes öltözetben körbejárták a falut. Azokon a helyeken, ahol a pünkösdölésben közösen vettek részt a lányok és a legények, este sokszor nagy táncmulatsággal zárult pünkösdvasárnap.

Ismert pünkösdi szokás még a zöldág-járás. A kislányok zöld ágakkal és virágokkal a kezükben járták körbe a falut. Karjukkal kaput formáltak, majd a Bújj, bújj, zöld ág… című népdalt énekelve áthaladtak a kapun.

Másik pünkösdi szokás a törökbasázás. Nyugat-Magyarországon kiválasztottak egy kisfiút, akinek a nadrágját szalmával tömték ki, mintha török basa volna. Ezután körbejárták vele a falut, megálltak minden háznál. Az udvarban pálcával ütögették, hogy ugráljon, cserébe tojást, később pénzt kaptak.

Időjóslás, gyógyítás

A jó idő jó termést ígért, ugyanakkor a pünkösdi eső rossz előjelnek számított. Egy mondás szerint a „pünkösdi eső ritkán hoz jót”. Sok más ünnephez hasonlóan pünkösdkor is tilos volt a kenyérsütés és az állatok befogása.

A néphit szerint a pünkösdi harmatnak gyógyító és varázsereje van. Ezért sok helyütt pünkösd hajnalán harmatot szedtek, amit orvosságként használtak szembaj és szeplő ellen. Valahol a falon függő szentkép elé pünkösdkor vadbodzát tettek. Ha valaki megbetegedett a házban, ebből főztek neki teát.

Matyi tátott szájjal csodálta a pünkösdi király címért egymással viaskodó fiúkat.

– Ha nagyobb leszel, megint eljövünk ide, és te is részt vehetsz majd a királyválasztáson – ígérte unokájának Nagypapa.

Szerző: Tóth Réka

A Pünkösdhétfő írás először a következő oldalon jelent meg: Gyermektábor.info.

Ezek is tetszhetnek

Hasonló bejegyzések