Zoé, én tudom, hogy milyen az, amikor az embernek a legjobb barátja hiányzik. Amikor egy program miatt a szobában maradok, mert nem vihet magával a barátom, nagyon szomorú vagyok. Ülök az ágy szélén, és az ajtót bámulom, hogy vajon mikor nyílik ki, és lép be rajta a legjobb barátom.
Elmesélem neked Ákos történetét…
A fiú messziről, az ország másik feléből érkezett a PEOPLE TEAM sporttáborába. Az apukájának a közelben volt egy egyhetes tréningje, így összekötötték a kellemeset a hasznossal. A fiú nagyon szerette volna, ha a legjobb barátja, Dominik is eljön vele Kecskemétre. Őt sajnos a szülei nem engedték el.
Ákos a kosárlabdáját pattogtatva, lehajtott fejjel ült az ágy szélén. Ott ültem mellette én is az üzenettel: „Bár sosem leszek a legjobb barátod, de a helyettese még lehetek!”
A fiú elindult, hogy felfedezze a terepet. Érzékeinek hála hamar rátalált a kosárpályára, ami épp üresen várta, hogy valaki hangos csattogással befoglalja. Ákos ki is használta a pillanatot, és gyakorolta a kosárra dobást. Sajnos azonban hiányzott neki Dominik, akivel mindig együtt edzettek. Néhány ügyetlen dobás után leült a fűbe, és gondolataiba merülve várta a csodát.
Hamarosan egy csapat fiú lépett oda mellé. Köszöntek neki, és megkérdezték, hogy akar-e játszani. Ákos nagyon szeretett volna csatlakozni a csapathoz, de attól tartott, ha így tesz, elárulja a barátját. A fiúk nem sokáig könyörögtek neki, máris szaladtak lejátszani az üdvözlőmeccset.
Gergő, a sporttáboros turnusvezető is megérkezett. A csapat örömmel fogadta a már jól ismert sportolót. Ákos iszonyú vágyat érzett, hogy beálljon, de közben küzdött a távolság miatti hiánnyal is. Gergő észrevette a fiút, és odadobott neki egy labdát, majd kérte, hogy dobja vissza. Ákos felállt, és a pályára dobva a labdát szaladt, hogy egy per egyes küzdelemben bemutathassa tudását az edzőnek. Miután sikerült neki kosarat dobnia, bár szoros volt a küzdelem, fáradtan feküdt ki a fűben.
Gergő leült mellé, és megkérdezte, hogy mi bántja. Ákos elmesélte, hogy ő és Dominik ovis koruk óta a legjobb barátok, és most iszonyú árulásnak érzi, hogy itt van, és kosarazhat, a barátja pedig messze tőle unatkozik, mert nincs kivel játszania. Attól is tart, hogy túl jól fogja magát érezni, és elfelejti Dominiket.
Gergő megnyugtatta a fiút, hogy rengeteg táboros gyerek jár ugyanebben a cipőben, mint ő. Attól, hogy itt van, és jól érzi magát, még nem vesznek el az otthoni barátságok. Más egy táborozás és mások a hétköznapok. Ettől nem kell félnie. Amint hazaér, újra Dominik lesz a legjobb barátja. Addig pedig érdemes kihasználni a tábor adta lehetőséget, és új ismeretségeket kötni. A végén még tanulhat valami újat is, amit aztán otthon megmutathat Dominiknek.
Neked mennyire szoktak hiányozni az otthoni barátaid?
Kovács Dalma
A Távolság – Nyunyóka-sztori írás először a következő oldalon jelent meg: Gyermektábor.info.
