A táboroztatók személye nagyon meghatározó tud lenni a tábori élet szempontjából. Bizonyos készségek elengedhetetlenek; a jó táboroztató figyelmes, rugalmas, jó problémamegoldó, szereti a gyerekeket, inspirál és támogat. Egyes táborokba már fiatal felnőttek is jelentkezhetnek táboroztatónak, természetesen tapasztaltabb szervezők mellé. De miért kezd valaki táboroztatni? Milyen benyomások érik ez idő alatt? Mi kell a jó táborhoz? Táboroztatók válaszoltak ezekre a kérdésekre.
Hogyan lettél táboroztató?
Több mint száz táboroztató válaszai alapján szembetűnő az, hogy majdnem az összes válaszadó táborozóból vált táboroztatóvá, illetve az, hogy általában évről évre újra vállalkoznak a feladatra. Egyes táborokban már tizenhét éves kortól lehet táboroztatónak jelentkezni, és volt olyan megkérdezett, aki táborozónak jelentkezett ennyi idősen, és felajánlották neki, hogy akár táboroztatóként is részt vehet a programokon. Ami közös a válaszadókban, hogy szeretik a gyerekeket, szívesen foglalkoznak és játszanak velük, és az sem áll távol tőlük, hogy gondoskodjanak róluk. Sokan motiválódnak barát vagy idősebb rokon hatására, a közvetlen környezetükben élő táboroztatók személyes tapasztalatai hatására.
Mitől lesz jó a tábor?
Az erre a kérdésre kapott válaszok nagyon sok ponton találkoznak egymással. A megkérdezett táboroztatók majdnem mindegyike nélkülözhetetlennek érzi a jó táborozáshoz a jó társaságot. A közösség milyenségét pedig a megkérdezettek szerint olyan tulajdonságok határozzák meg, mint a rugalmasság, a nyitottság, a problémamegoldó képesség és a kreativitás. A jó közösség kialakulásához pedig sok beszélgetésre, vidámságra, humorra és lelkesedésre van szükség.
Sokan fontosnak tartották még a szabadság érzetét, és többen kiemelték, hogy bizonyos fokú önállóság nélkül ezek a dolgok nem valósulhatnak meg. Az emberi tényezőkön túl pedig a jó időt, a megfelelő helyszínt, a finom ételeket és a változatos és minőségi programokat érzik a táboroztatók az igazán jó tábor alapfeltételeinek.
És mitől nem?
Ezzel párhuzamosan természetesen az a kérdés is felmerül, hogy mi tudja elrontani a táborozást. A válaszadók ebben a témában is nagyon hasonlóan gondolkodtak. A többségnél erre a kérdésre első helyen az időjárás szerepelt válaszként. A többnapos eső vagy egy váratlan vihar, ami özönvizet eredményez, kihívás elé állíthatja a szervezőket. A szabadtéri programokat nehéz napokon keresztül hasonló színvonalú benti programokkal helyettesíteni, egy óriási vihar pedig még a táborhelyben is kárt tehet.
Az időjárás kiszámíthatatlanságát szorosan követte a betegség mint lehetséges probléma. Érthető, hiszen betegen senki nem tud és nem is vehet részt a várt programokon.
Amennyire fontosnak ítélték meg a résztvevők a nyitottságot a jól együtt töltött idő esetében, nyilvánvalóan a negatívumok között ugyanolyan előkelő helyen szerepelt az elfogadás hiánya. A kirekesztés, kiközösítés nemcsak pár ember szabadidejét rontja el, hanem az egész közösség szórakozását is megmérgezi. Ugyancsak lényeges, hogy a résztvevők hajlandók legyenek az együttműködésre és a csapatmunkára.
A szervezők gyakran találkoznak honvággyal küzdő gyerekekkel, akiknek segítségre van szükségük. Ha nem sikerül nekik ezt megadni, az szintén elronthatja a nyaralást.
Milyen legyen a táboroztató?
Legyen figyelmes, türelmes, nyitott, határozott és vidám. Tudja megoldani a felmerülő helyzeteket, illetve felismerni azt, hogy mikor kell segítséget kérnie. Fontos, hogy a táboroztatók felkészültek legyenek, jó csapatot alkossanak, és hogy bátran lehessen hozzájuk fordulni bármivel. És szeressék a gyerekeket. Hiszen mindenki csak abban a közegben tudja jól érezni magát, ahol szeretik és elfogadják.
L. Molnár Edit
A Táboroztattam, nyári táborból jöttem írás először a következő oldalon jelent meg: Legjobbtabor.hu.
