– Nagymama, mikor lesz már meleg? Nagyon unom a telet! – nyűgösködött Matyi.
– Menj oda Nagypapához, míg én palacsintát sütök, ő elmeséli!
– Még várni kell egy kicsit a tavaszra, kisunokám, aztán majd Sándor, József, Benedek zsákban elhozza a meleget – kezdett mesélni Nagyapa, Matyi meg mellékuporodott. – Sándor-névnap március 18-án, József 19-én, Benedek pedig 21-én van. Ők hárman a meleghozók.
Zsákban hozzák a meleget
A legenda szerint Szent Péter egy zsákba kötözte a meleget, és elküldte Sándorral a földre. Sándor ment, mendegélt, de nagyon elfáradt a meleg súlya alatt. Törölgette a homlokát, lazított a ruháján, szomjas volt, és fáradt. Körülnézett, meglátott a Tejút mellett egy kocsmát. Gondolta, itt majd megpihen egy kicsit, elálmosodott, így ott is maradt. Szent Péter sokallta az emberek meleg utáni könyörgését, és elküldte Józsefet Sándor után. Meg is találta a kocsmában, ő is elkezdett borozgatni, ottfeledkezett. Később Benedeket is hiába küldte Szent Péter, nagyon finom volt a bor az ivóban.
Szent Péter igen megharagudott, és Mátyást is elküldte, és egy korbácsot adott neki. Meg is találta a cimborákat. Amikor ők meglátták Mátyást és az ostort, nagyon megijedtek. Gyorsan igyekeztek a Földre a zsákkal. Lett is mindjárt nagy meleg, minden jég elolvadt. Innen ered az ismert mondás, Mátyást pedig ezért tisztelik jégtörőként.
Népi hiedelmek
Sok népi hiedelem kapcsolódik a szentekhez. Elődeink nagy figyelmet szenteltek az időjárásnak, hiszen a mezőgazdasági munkák megkezdése függött attól, hogy lehet-e jó időre számítani. Úgy tartották, ha ebben az időszakban kisüt a nap, akkor hosszú, meleg nyár várható. Sándor napján a zabot, a babot, az árpát vetették, és az aznapi szép időről jó termésre következtettek.
A legtöbb szokás József napjához kötődik. Sok helyütt dologtiltó nap volt, amit előszeretettel idéztek azok, akik nem takarították el a házuk előtt a havat, mondván, József majd úgyis megteszi, hiszen a napjával beköszönt a tavasz. A hagyományok szerint ilyenkor érkeznek a gólyák és a fecskék. Bizonyos területeken kihajtják a teheneket, néhol elkezdik a szántást is. Ezen a napon eresztették ki a méheket, hogy minél több mézet gyűjtsenek a kaptárakba. A középkori hiedelmek szerint ezek a rovarok szűzies életet éltek, így kapcsolódtak Szent Józsefhez, Szűz Mária jegyeséhez, Jézus gondviselőjéhez.
Ha ezen a napon szivárványt láttak, sávjaikból következtettek a várható termésre. Ha a sárga sáv volt a legszélesebb, jó búza-, ha a piros, jó bortermés ígérkezett. Az aznapi időjárás pedig negyven nappal későbbre mutatott előre, mert úgy vélték, amilyen az idő József napján, olyan lesz Péter-Pálkor, azaz június 29-én.
Szent Benedek Európa fő védőszentje, március 21. egyben a napéjegyenlőség napja is. Ha dörög az ég, száraz lesz a nyár. Az ezen a napon ültetett hagymával a tífuszt gyógyították.
– Kész a palacsinta! – kiáltotta Nagymama. – És kisütött a nap is!
Szerző: Tóth Réka
A Sándor, József, Benedek írás először a következő oldalon jelent meg: Napközis táborok.
