Pintér Kitti az ELTE magyar szakos tanulója. Leginkább ír, olvas, tanul és kutat (jelenleg Halápy Konstantin piarista szerzetes Apologorum moralium című fabulagyűjteményével foglalkozik). Tökéletes szimbionta kapcsolatban él vörös macskájával és vizslájával, egyébként nem mellesleg a PT csodálatos kreatívírás-tanára. Mi kérdeztük, ő válaszolt.
KecskeNEWSás: Mióta vagy szekcióvezető, és hogy kerültél a PT-hez?
Kitti: Tavaly óta, a kishúgom járt fotóra, és láttam, hogy van kreatív írás szekció is, szóval jelentkeztem.
KN.: Hogyan készülsz fel az órákra?
K.: Össze szoktam írni a feladatokat, amiket kitalálok még a tábori hetek előtt; viszont mivel szeretem személyre szabottan játszani ezt az írósdit, sokszor variálok óra közben is például. Mindenki más, másban jó, vagy a legjobb, és én olyan kihívásokat szeretnék a srácok elé állítani, amik nemcsak a fejlődést segítik elő, hanem élvezhetőek is.
KN.: Melyik a kedvenc részed a táborban?
K.: Én a saját foglalkozásaimon szeretek lenni legjobban, érthető okokból. Nagyon jó a társaság, a hangulat, és fürdőzöm a táborlakókból sugárzó tehetségben.
KN.: Hogy néz ki egy napod?
K.: Mint mindenki másé, csak a másik oldalról.
KN.: A nap melyik részét szereted a legjobban?
K.: Az alukálást.
KN.: Mikor szoktál felkelni és lefeküdni a táborban?
K.: Korán, mert keltés és reggeli(ztetés) van, és későn, mert a táborlakók kitanulták a csínyek csínját-bínját, lenyűgöző és zseniális érvekkel/megoldásokkal tudnak előrukkolni az alvás ellen.
KN.: Van-e időd, lehetőséged a táborban olvasni? Szoktál-e magaddal könyveket hozni (tankönyv, szakirodalom, szépirodalom)?
K.: Hát, folyton olvasok. Olvasunk, elemzünk, ezzel foglalkozunk három hétig, az olvasás technikájával, a metódusaival stb. Az írás egyik legfontosabb momentuma ez; persze a kérdésedre válaszolva azt kell mondjam, hogy a gyerekek szövegein kívül ritkán van időm másra, sokszor éjjel is azokat kommentálgatom meg javítgatom. Most viszont kénytelen leszek foglalkozni esténként a saját kutatásommal is, szóval valahogy be kell majd ütemezni estére ezt is.
KN.: Ki szokott lenni a szobatársad?
K.: Adrimadri, a képzőművész tanár néni.
KN.: Miért pont a cicák?
K.: Nem igaz, hogy a cicák. A kutyák meg az elefántok is, meg a medúzák, a tücskök, nyuszikák. A cicákra hasonlítok amúgy legjobban természetben.
KN.: Miért pont Izland?
K.: Mert gyönyörű.
Kazsimér Soma
A „Nem igaz, hogy a cicák” írás először a következő oldalon jelent meg: kecskenewsas.hu.
