A legfontosabb szempontok egy magyar mesében, és ezek jelentőségei.
Rengeteg olyan dolgot észrevehetünk egy népmesében, amik már szinte sablonná váltak. Nem voltam egy nagy népmesemegszállott kis koromban, pont úgy nem, mint ahogy babákkal sem igazán játszottam. Ha ciki, ha nem, szerintem most kapásból nem tudnám felsorolni 10 magyar népmesének a címét. Ma azonban, mivel „írói válságban” szenvedek, és csak annyit tudok, hogy valami mesével kapcsolatos dologról szeretnék írni, ezt az ötletet kaptam. Csak akkor gondoltam bele jobban abba, hogy ezek a dolgok tényleg rengeteg mesében szerepelnek, amikor a többiek elkezdték sorolni.
A 3-as szám
A legtöbb népmesében mindenből három van. Beszélhetünk itt a királyfikról, a kismalacokról, hercegnőkről, de általában nem kell sokáig gondolkozni a számokon. Nem tudom, miért olyan fontos, hogy épp hány szépfiú van, de legalább háromig így mindenki megtanulta a számokat.
A sárkányok
Mindig rossznak vannak feltüntetve, de senki nem tudja, miért. Miért ne lehetne egy hatalmas tűzokádó, pikkelyekkel fedett, repülő lény kedves? Ezenkívül, a számokhoz visszatérve, elmondhatjuk, hogy a magyar mesékben a 3, 7 és 12 fejű sárkányok voltak a legnépszerűbbek. Persze Süsü más kategória. Ő az egyetlen kedves, sőt kimondottan esetlen sárkány Magyarország mesetörténelmében. Szegénynek csak egy feje volt, és emiatt csúfolták is. Ahogy ő mondta: „Nekem például már csak egy fejem van! Az apámnak három van! A nagyapámnak hét volt, a dédapámnak tizenkettő, az ükapámnak huszonnégy.”
A királylány kiszabadítása
Oké, lehet, hogy ez nem csak hazánk meséiben volt így, de ha már a sárkányoknál tartunk, muszáj megemlíteni. A gonosz sárkány elrabolja, jön a szőke herceg, legyőzi a sárkányt, és nagyon romantikusan (a kisgyerekeknek ez biztos nagyon fontos) megmenti a több hónapja/éve ott raboskodó lányt. Ezután egymásba szeretnek, és ez életük végéig így is marad. Azt hiszem, a happy end miatt vált ennyire sablonná ez. Ha nem csak a magyar meséket néznénk, akkor nyugodtan ki lehetne jelenteni, hogy a Shrek is pont ugyanez a történet, azzal az apró kis bökkenővel, hogy ott a megmentő menthetetlenül ronda, mivel ő ugyebár egy ogre. Ez szerintem a kitartás fontosságát mutatja be.
A kegyetlen király
Hát igen, nem mondhatóak „igazságos Mátyásnak”. Kíméletlenül megmondják az igazat, közlik az emberekkel, hogy lehet az ő fejük a 100. a falon, és így tovább. Néha vannak egész durva részek egy-egy mesében, amit én nem tennék bele, de biztos van valami szerepe, nem véletlenül kerülnek oda azok a sorok.
A király udvari bolondja
Már az elején leszögeztem, hogy nem nagyon néztem/olvastam/hallgattam ilyeneket, és hogyha nagy ritkán megtörtént, nem igazán emlékszem. DE! Ha valami apró dolog mégis ott lenne az agyam legeldugottabb zugában, az az, hogy minden királynak van egy bolondja. A mesékben ezeket szórakoztatásra használják, viszont régen a bolondok voltak a király bizalmasai. Mivel egy király nagy úr, nem nagyon járt-kelt az „átlagemberek” között. Ahhoz, hogy tudja, éppen mi történik, az udvari bolondját használta. Ő tudta a pletykákat, de az uralkodó munkáját is aktívan segítette. Véleményem szerint maximum a vicc miatt van benne a mesékben, amúgy semmi értelmét nem látom.
Galamb
Talán mégsem vagyok menthetetlen mint gyerek, mert egy ilyenre konkrétan emlékszem. Nem találok más magyarázatot arra, hogy egy beszélő madár miért ennyire fontos minden mesében, csak azt, hogy alapból egy békés dolog. Mondjuk, ugyanúgy be tudná tölteni a segítőkész állat szerepét egy oroszlán, de az talán egy kicsit már tényleg összezavarná a legkisebbeket.
A három testvér közötti rivalizálás
Egy biztos, mindig a legkisebb nyer. Ez szerintem érthető okokból van így. Valahogy meg kell tanítani a gyerekeknek, hogy ne adjanak fel semmit, nem a kor vagy a kinézet számít, sőt az sem, ha esetleg nem ő a kedvenc gyerek a családban, mert van ilyen.
Öreg néne
Ha nincs király, van öreg nénike. Lehet gonosz vagy kedves. Azt hiszem, ennél részletesebben nem lehet bemutatni. Szerintem a szerepe nem más, mint megtanítani a gyerekeket arra, hogy sokan segítenek nekik az idegenek közül, de nem szabad bedőlni nekik. Kicsit egybefoglalja az 1000-szer elmondott szabályokat: ne beszélj idegenekkel, ne fogadj el tőlük semmit, és így tovább.
Kihívások
Nem, ez nem a három testvéres sztori. Én arra gondolok, amikor a király valamilyen megpróbáltatásnak teszi ki az átlagszereplőt, vagy éppen egy parasztot, akit nem tart túl nagyra. Amikor kész tények elé állítja, például megkapja a lányát, ha sikerül a feladat – vagy a századik fej leszel a falon történeteket is idesorolnám –, akkor szintén kitartást nevel a kölykökbe, mint sok más szituáció is.
A mesékből igenis sokat tanulhat az ember, de ha valakinek nem a kedvencei ezek a történetek, szerintem azzal sincs semmi baj. Ha belőlem indulunk ki, soha nem kértem esti mesét. Sőt! Kifejezetten elleneztem. Ennek ellenére most is itt ülök, és elmondhatom, mások úgy gondolják, így is egész értelmes ember cseperedett belőlem.
Bokros Eszter
A Mesedélután írás először a következő oldalon jelent meg: kecskenewsas.hu.
