A PEOPLE TEAM nyáritábor-kínálatából a legkomplexebb, ezáltal leghosszabb szekció, a színházi tábor tanárát, Misit kérdeztük korábbi tábori tapasztalatairól, félelmekről és persze a PT-ről.
Mi volt a legmeghökkentőbb dolog, amivel a PT-ben találkoztál?
Hogy mennyire pozitívan fogadtak olyanok is, akikkel nem ismertük egymást a táboroztatók közül. Első generációs PT-s vagyok.
Miért fontos a táborozás?
Ismeretségeket, barátságokat lehet kötni az ország minden tájáról és a legkülönbözőbb szakmákból érkező emberekkel. Az ember közösségi lény, és a tábor jó eszköz a szociális kapcsolatok kialakítására. Jó közösséget, jó programokat várunk mindannyian, azt, hogy kikapcsol, elfeledteti velem, hogy otthon mik mennek, miközben olyan emberek vesznek körbe, akikkel jó együtt lenni. A többi táboroztatóval és a gyerekekkel is nagyon jóban lettünk, sorsközösséget éreztem velük. Az első nap tele energiával egyszerre sokkoló és felemelő a sok táborozó érkezése. Utolsó nap egyszerre vagyok szomorú, érzek némi ürességet, és közben már annyira fáradt vagyok, hogy örülök, hogy lehet egy kicsit pihenni.
Van valami, ami miatt nem szerettél eddig táborozni?
Engem sokáig folyton szívattak a nagyobbak, beraktak a szekrénybe, ilyesmi. Elég magamnak való gyerek voltam, nem igazán ment a kapcsolatépítés.
Mire voltál kíváncsi, illetve mitől tartottál?
Azt előre tudtam, hogy itt minden más. Milyen egy ekkora táborban részt venni, hogy nem érzi magát elveszve az ember. Izgultam, hogy el fogok veszni, nem fognak kedvelni az emberek, hogy nem lesz kíváncsi rám senki. Aztán persze… Ezért mindenkinek ezt üzenem: ne aggódj, biztonságban vagy, nem lesz semmi baj! Maxold ki a tábort, amit csak lehet, vegyél részt a programokban, hiszen minden érted és neked történik.
Mivel nyugtatod anyukádat, ha izgul?
Általában édesanyámmal három-négy naponta beszélek, ha vannak kétségeim vagy tapasztalataim, megosztom vele, így ő sem aggódik, és én is a helyemen érzem magam.
A PT-szekciók?
A színházi szekciót vezettem két hétig, illetve médiás tanár voltam az első héten. Rengeteget tanultam a táborozó gyerekektől, és a saját szakmai pályámnak fontos állomásaként hivatkozom az itt töltött három hétre. Sajnos nem látok bele annyira a többi szekció működésébe. Azt tapasztalom a többi tanárral való beszélgetések során, hogy sokszor vannak gyerekek, akik elképesztően pengék egy-egy témában, és ezt nagyon jó látni és tapasztalni.
Melyik választott témánál mi volt számodra a legfontosabb?
Nagyon menőnek érzem, hogy van pénzügyi szekció, a közgazdaságtani alapokat egyébként is bevezetném a közoktatásba, és ha jól értettem a szekciót, ilyesmiket tanulnak ott, ami szerintem nagyon fontos. A saját magam által megtapasztalt szekciókon kívül még a kuktatábor volt a kedvencem.
A Magamnak való gyerek voltam írás először a következő oldalon jelent meg: ppz.hu.
