Pár évvel ezelőtt voltam a PEOPLE TEAM angoltáborában, ami baromi jó élményként maradt meg számomra. Már régen szerettem volna már jelentkezni táboroztatónak, de mivel még túl fiatal voltam, végül egy másik táborban önkénteskedtem közösségi szolgálatos órákért.
Mi vonzott leginkább?
Jól kijövök a gyerekekkel, élvezem az új emberek megismerését, és idővel majd szívesen táboroztatnék nyári munka gyanánt külföldön, amihez a PT csodálatos tapasztalatszerzési lehetőség. Számításaim szerint a táborban amellett, hogy csomó új emberrel fogok találkozni, számos tulajdonságom is fejlődni fog. Többek közt a türelmem, az alkalmazkodóképességem, illetve a kreativitásom is próbára lesz téve.
Mitől tartasz?
Nem nagyon van ilyen… Szerencsére szeretem a kihívásokat, ezért úgy érzem, nem fog nehezemre esni helytállni a legkülönfélébb szituációkban. Ki fogom élvezni, az biztos. A nyárral együtt ugyanis számomra sajnos a pihenés is véget ér majd. Az iskolát egyre komolyabban kell majd vennem a továbbtanulás és az egyetem miatt.
Mesélj el egy különleges tábori történetet!
Ha az embernek az életben egy szerelme van, akkor az enyém a zene. Bár nem énekelek, nem játszom hangszeren, nagyjából bármilyen problémámról el tudok feledkezni, ha meghallom a kedvenc dalaimat. Bármelyik táboros emlékem szuper, amelyikben zene is szól…
Mit mondana rólad valaki, aki nem kedvel? Hogyan találtok rá megoldást?
Alapvetően nagyon őszinte ember vagyok, így amikor valakivel nézeteltérésem van, az nem sűrűn szokott kimondatlanul maradni. Ha az illetőnek konkrét problémája akad velem, akkor teljesen nyitott vagyok a megbeszélésre, a bocsánatkérés sem esik nehezemre, hogyha tényleg hibáztam. Mindennek a kommunikáció a kulcsa. Nekem az a véleményem, hogy nem mindenki jön ki mindenkivel, vannak emberek, akik egyszerűen csak nem passzolnak egymáshoz.
Mit tennél, ha kitörne a zombiapokalipszis, miközben zajlik a tábor?
Fegyvert fognék, belevetném magam a harcba azzal az eltökélt szándékkal, hogy megakadályozzam a zombik uralmát, megvédjem a gyerekeket, és én legyek a nap hőse, aki előtt még a halálon túli gusztustalan népség is fejet hajt. Szép is lenne.
Milyen állat szeretnél lenni, és miért?
Gólya. A nyár miatt.
Milyen furcsasági értéket jelölnél be magadnak egy 1-től 10-ig?
A furcsaságomat nehéz számadattal jellemezni, 1-től 10-ig nagyjából bármelyik érték illene rám. Szeretem önmagamat adni, amibe a furaság is beletartozik, különben véleményem szerint baromi unalmas lenne az élet. Ezt leginkább a nővérem tanúsíthatja, aki mellesleg múlt héten fél óráig azt hallgatta, hogy slam poetryben magyarázok neki unalmamban – na ő egészen biztosan a 10-es számmal jellemezne engem.
A M.-nek nem esik nehezére bocsánatot kérni írás először a következő oldalon jelent meg: ppz.hu.
