Az új generációs PT-táborok alapítójának és táborvezetőjének, Aternak tettünk fel 5 villámkérdést.
Miért most, miért velük, miért ezt, miért a PT-ben?
Miért most? Mert még mindig lehet. Miért velük? Mert velük a legjobb. Miért ezt? Mert ebben vagyok otthon, ezt ismerem legjobban. Állandóan mondjuk: mert ez saját univerzum. Miért a PT-ben? Hol máshol?
A legfurább kajálásod a táborban?
Egyszer éjszaka leszöktünk a kuktások konyhájába, és Szabi két óriási tepsi kaját sütött. Minden volt benne, nagyon finom volt, de nem szakácskönyvből készült, ő találta ki. Nem is voltam éhes, de rengeteget ettem a többiekkel együtt.
Milyen új személyi pozíciót javasolnál?
Szemétkoordinátor és összképkarbantartó.
Mit irigyelsz a gyerekektől?
Nem irigylek semmit tőlük; a táboroztatók is nagyjából ugyanazt élik át, mint a táborozók. Oké, mondjuk, hogy semmit nem MUSZÁJ mindenáron végigcsinálniuk, ha nincs kedvük valamihez. A mosogatást vagy a szereléseket nem lehet félbehagyni. Lehetnek spontánabbak és lazábbak, mint a táboroztatók.
Mi a te tábori felfedezésed?
Ezt nem előre kitaláltam, hanem a táborban raktam össze évek alatt: a legjobb együtt lenni, történeteket mesélni egymásnak, és alkotni, létrehozni valamit. Ha pedig ez a három dolog folyamatosan zajlik ugyanott és ugyanazokkal az emberekkel, az elég menő. Az már egy jó hely. Az a tuti tábor.
A Együtt lenni, sztorizni, alkotni írás először a következő oldalon jelent meg: Táborozz.hu.
