A virágos tűzoltó

PEOPLE TEAM tábor

Bizonyára sokan csodálkoztok a címben szereplő, kicsit ellentmondásosnak tűnő szókapcsolaton. A cikkből hamarosan kiderül, hogy Flóriánról van szó, aki a tűzoltók és a tűzzel dolgozók (serfőzők, fazekasok, pékek, kéményseprők) védőszentje. A naptár szerint május 4-én ünnepeljük a Flórián-napot.

Miért virágos?

Flórián neve latin eredetű: Florianus, ami ’virágos, virágzó’ jelentésű. A római Flora istennő nevéből alakult, akinek egyhetes ünnepségsorozata épp Flórián-nap előestéjével ért véget egykor. Florianus jelképes alak, akit az egyház azért hívott életre, hogy a május eleji pogány szokásokat általa is megkeresztelje.

Élete, legendája

Florianus egy római katonatiszt volt Noricumban, a mai Ausztriában, Diocletianus uralkodása idején. A legenda szerint amikor megtudta, hogy az Enns-parti Laureacumban (Lorchban) elfogtak 40 keresztényt, maga is megvallotta hitét. Aquilinus bíró megbotoztatta, és arra ítélte, hogy malomkövet kössenek a nyakába, és az Enns hídjáról lökjék a folyóba. Tetemét egy sas (a sas a római légiók felségjelvénye) őrizte mindaddig, amíg el nem temették. Elsősorban Ausztriában és a környező országokban tisztelték és ünnepelték a késő középkor óta. A tűz és az árvíz ellen hívták segítségül, ugyanis a legenda szerint már gyermekkorában megmentett egy égő házat a pusztulástól.

Ábrázolása

A 17. század óta szinte minden magyar településen találunk Szent Flórián-képet vagy -szobrot a templomokban, házakon vagy az utak mentén. Általában tiszti egyenruhában ábrázolják, úgy, hogy dézsából vizet önt egy égő házra. Szobrát sok helyen az épületek tűzfalára állították, hogy a házat megóvja a tűztől, villámcsapástól. A gyakori tűzesetek miatt a barokk kortól kezdve már minden tehetősebb polgár házának homlokzatán fülkébe állították a szobrocskáját. Számos Flórián-emlékkel találkozhatunk a barokk Pest-Budán. Legnevezetesebb a Fő utcai Flórián-kápolna (1759), de Flórián-szobor áll még a belvárosi templom külső szentélyfalán, továbbá az óbudai Flórián téren és még több más helyen is.

A Flórián-napi népszokások…

…is a tűzzel kapcsolatosak. Egyes vidékeken ezen a napon az asszonyok nem, csak a férfiak raktak tüzet. Mielőtt meggyújtották a tüzet, megmosták a kezüket, és szétpermetezték a vizet, hogy a tűz ne okozzon veszedelmet. Más falvakban ekkor egyáltalán nem raktak tüzet, kenyeret sem sütöttek, a kovácsok sem dolgoztak. Máshol viszont épp ezen a napon gyújtottak tüzet, mégpedig ősi módon: például két fadarab összedörzsölésével, vagy úgy, hogy egy élő fa vastagabb, száraz ágán átdobtak egy kötelet, és addig húzogatták, amíg lángot vetett.

A hiedelem szerint babot és borsót nem jó Tüzes Flórián napján ültetni, kukoricát viszont igen, mert akkor bő termés lesz.

Szegeden a serfőzők védőszentjeként is tisztelték, ezért a sör tréfás neve Flórián-víz volt.

Talán azt sem tudja mindenki, hogy 1991 óta május 4-e a tűzoltók napja Magyarországon.

Laczkó Zsuzsa írása

A A virágos tűzoltó írás először a következő oldalon jelent meg: legjobbtáborok.hu.

Ezek is tetszhetnek

Hasonló bejegyzések