Ki ne ismerné Arany Jánost, a híres magyar költőt? A diákok nemcsak a Toldit tanulják az iskolában, hanem a Családi kört vagy a balladáit is: az Ágnes asszonyt és a Szondi két apródját. Idősek és fiatalok fújják kívülről halhatatlan sorait A walesi bárdokból. Az ő születésnapját ünnepeljük március 2-án, rá emlékezünk ezen a napon.
Életrajzi morzsák
Arany János 1817-ben született Nagyszalontán. Életrajza részletesen benne van a tankönyvekben. Nem élt olyan fordulatos, izgalmas életet, mint jóbarátja, Petőfi Sándor, de ő is kipróbálta a színészetet, ám idős szülei miatt sokkal kiszámíthatóbb foglalkozást kellett találnia. Tizennégy évesen már segédtanítóskodott, majd később jegyzőként, sőt gimnáziumi tanárként is dolgozott. Állandóan olvasott, nyelveket tanult, képezte magát.
Olvasás, fordítás
Arany példáján láthatjuk, milyen hasznos az olvasás. A mai, képek és vizuális ingerek uralta korban is mennyire fontos – lenne – olvasni. A képzelet, a fantázia szárnyalása mellett gazdagodik általa a szókincs. Arany latinul, németül és franciául is tanult, majd az angollal is megismerkedett. Magas szinten ismerte ezeket a nyelveket, komoly műveket fordított. Ő ültette át magyarra Shakespeare-től a Szentivánéji álmot, néhány részletet a Rómeó és Júliából, s nevéhez fűződnek Hamlet dán királyfi tragédiájának ismert sorai: „Lenni vagy nem lenni: az itt a kérdés.” Neki köszönhetjük Goethe Tündérkirályának magyarítását (németből), néhány Horatius-átiratot (latinból), de fordított skót balladát és kínai dalt is (ez utóbbit az angol verzió segítségével). Az már csak hab a tortán, hogy a neves görög drámaíró, Arisztophanész komédiáit is átültette, sőt még a nagy orosz író, Gogol Köpönyegét is magyarra fordította a német nyelvű kiadás alapján.
Nyelvezete, stílusa
Köztudott, hogy híres költőnk nyelvbűvész volt, akinek költeményei hemzsegnek a csodás szóképektől, metaforáktól, a versírás csodáitól. Valamennyien ismerjük, generációk idézik fejből a Toldi első énekének kezdő sorait: „Ég a napmelegtől a kopár szík sarja, / Tikkadt szöcskenyájak legelésznek rajta.” Persze ezt egy mai olvasónak – különösen, ha nem olvas eleget! – nagyon nehéz megérteni. Ma valahogy úgy mondanánk: baromi meleg volt a pusztán, még a szöcskék is kinyúltak…
Szókincs
Higgyétek el, annak ellenére, hogy a klasszikusokat ma nehezen értjük meg a régi szavak miatt, érdemes olvasni! A kötelezők mellett rengeteg érdekes, izgalmas olvasnivalót kínál a magyar és a világirodalom, ráadásul a szókincsünk is fejlődik.
Különböző nyelvészek megpróbálják megbecsülni, mekkora lehet egy-egy nyelv szókincse. Azt mondják, a magyar közszavak száma kb. félmillió, de ebben nincsenek benne a foglalkozások szakszavai. Ezekkel együtt több millió lenne.
Egy 14 éves gyermek 6-7000, egy átlagos műveltségű felnőtt 200 ezer szót megért, de csak 10 000 szót használ. A nagyon művelt ember akár 30-50 000-et is alkalmazhat egész élete során (szakszavakkal együtt). Az értelmező szótárakban 60-70 ezer szó szerepel.
Arany János, a szóvarázsló 23 ezer szót írt le műveiben, és ezzel ő a legtöbb szót használó, legszélesebb szókincsű költőnk.
Laczkó Zsuzsa írása
A A szavak bűvésze írás először a következő oldalon jelent meg: Gyermektábor.info.
