Luca legszebb táboros emlékének a PT-s táncot tartja. A táborozói után a táboroztatói oldalon is kipróbálja magát a PEOPLE TEAM-ben.
Mesélj el egy számodra különleges tábori történetet!
Én a legeslegjobb tábori emlékemnek a közös tábortáncokat mondanám; amikor több száz ember, függetlenül attól, hogy ismeri-e egymást, egyszerűen csak boldog, és jól érzi magát együtt.
Mit mondana rólad valaki, aki nem kedvel? Amennyiben ez neked is probléma, hogyan találtok rá megoldást?
Nem mindig adatik meg az illeszkedés lehetősége. Pont emiatt azt abszolút el tudom fogadni, ha engem valaki nem kedvel, amennyiben ezt nem követi lekezelő stílus vagy igazságtalan viselkedés. Olyat nem igazán tapasztaltam még, hogy valakinek konkrét indoka lett volna rá, miért nem kedvel. Ebben talán közrejátszik az is, hogy alapjáraton inkább csendes típus vagyok, nem keresem mindenáron a figyelmet, így ha az illető nincs a közeli ismerőseim között, nem sok vizet zavarok számára.
Melyik a kedvenc kérdésed, amelyet gyakran felteszel olyanoknak, akikkel először találkozol?
Ha valakivel a kölcsönös bemutatkozáson túlmutatóan beszélgetésbe elegyedek, előbb-utóbb meg szoktam kérdezni, hogy az illetőnek van-e testvére. Ez egyrészt származhat abból, hogy kifejezetten közel állok a tesómhoz, el sem tudom képzelni, milyen lenne nélküle.
Másrészt?
Másrészt viszont szerintem kifejezetten sokat árul el valakiről, hogy van-e testvére, milyen viszonyban van vele, hogy nyilatkozik róla. Például ha egy fiúnak lánytesói vannak, rögtön tudom, hogy minden bizonnyal jó nevelést kapott.
Melyek az erre a kérdésre kapott legérdekesebb válaszok?
Eddig a kedvenc válaszom egy 8 év körüli kisfiútól érkezett, akit egyébként szintén táboroztattam. Idézem: „Van egy unokatesóm. Fiú. Szerintem jól néz ki. Néha szokott verni engem, de szerintem téged biztosan nem ütne meg. Összehozlak vele, akkor rokonok leszünk.” Hát az egészen biztos, hogy még egy ilyen házassági ajánlatot nem fogok kapni.
Mit tennél, ha kitörne a zombiapokalipszis, miközben zajlik a tábor?
Bátran elhagyva a realitás biztos talaját, miszerint valószínűleg halálra rémülnék, és egy arra járó zombi elvtárs még azelőtt kinyírna, hogy felfognám, mi is történik; azt gondolom, hogy előkeresném a bennem élő fantasyimádó gyereket.
Milyen állat szeretnél lenni, és miért?
Az oroszlánok mindig is közel álltak a szívemhez, számomra a bátorságot, a tartást, a magabiztosságot jelképezik.
Boszorkányok és mesebeli átjárók a ruhásszekrényben?
Az, az! Mély benyomást tett rám anno gyerekként a Narnia című könyvben, filmben szereplő hatalmas oroszlán, Aslan karaktere. Jóságot, szeretetet, ragaszkodást, biztonságot sugallt, ennek okán én így gondolok az oroszlánokra. Ráadásul az aszcendensem is oroszlán, ezért könnyen tudok azonosulni ezzel az állatfajjal.
Nem feltétlenül a táborban, de mi volt az a jelmez, amit legutoljára viseltél?
Nagyon régen öltöztem be utoljára, nem is tudom felidézni pontosan, mikor. Valahogy úgy alakult, hogy az utóbbi időben sajnos nem volt alkalmam jelmezbe bújni. Viszont a nővéremmel, illetve a két unokaöcsémmel, akik számomra olyanok, mint az édestestvéreim, tervezzük, hogy egyszer be kellene öltöznünk közösen a tini nindzsa teknőcöknek.
Miért éppen a tini nindzsa teknőcök?
Mind a négyen tudunk azonosulni egy-egy szereplő bizonyos tulajdonságával, így ez vicces családi jelmez lehetne majd egy adandó alkalommal.
Milyen értéket jelölnél be magadnak egy 1-től 10-ig terjedő skálán erre a kérdésre: mennyire vagy furcsa a táborban?
Első látásra kifejezetten normálisnak tűnök, de minél közelebb kerül hozzám valaki, annál több, annál furább oldalamat láthatja. Bármi lehet a válasz.
A A legszebb emlék a tábortánc írás először a következő oldalon jelent meg: Gyerektáborok.com.
