Tegnap este Atesz megmutatta nekünk az eget, ami tele volt csillagokkal.
Aki csillagász, és ezt olvassa (főleg Ateszről beszélek), attól azt kérem, ne reklamáljon, hogyha valamit nem írtam le jól.
Esténként, ha kimegyünk a kertbe, és fölnézünk, csillagokat láthatunk. Ezek a csillagok valójában gázóriások, úgynevezett napok. Éjszaka ezek fénylenek az égbolton. Több száz fényévre vannak, ezért nem tudjuk, hogy élnek e-még. Az úgynevezett csillagok hidrogénen és héliumon élnek. Ha elfogy belőlük a hidrogén, megnagyobbodnak. Ha a hélium is, felrobbannak, fekete lyukakat alkotva. Ezekről azt kell tudni, hogy mindent elszívnak a közelükben. Visszatérve a csillagokra, a legközelebbi hozzánk az Alpha Centauri, 4,22 fényévre található (40 × 1015 km).
Naprendszerünk mozgása
Az első csillagász, Galileo Galilei, egy távcsövön át látta meg a Holdat, és rájött, hogy a Föld nem lapos, hanem gömbölyű. Azt is felfedezte, hogy a Holdon kráterek vannak. Ugyanazzal a távcsővel felnézett a Napra, és látta, hogy úgynevezett napkitörések vannak a felszínén. Megtalálta a Jupitert, a Vénuszt, a Szaturnuszt és a Neptunuszt is. Galilei észrevette a Tejút felhőjét, amiről aztán azt állapította meg, hogy az a csillagok csoportosulása. Visszatérve a fekete lyukakra, hogyha a jövőben közel tudnánk menni egyhez, és megpróbálnánk belépni, csak szétszakadnánk és eltűnnénk az űrben. Ezeket azért nevezik fekete lyukaknak, mert minden fényt elnyelnek a közelükben. De valójában nem is feketék. Belülről minden fénylik, mert az előbb elnyert „fény” továbbviszi. Volt egy elmélet, ami szerint lehetne utazni a fekete lyukakba. Egyik végén belépsz, másikon ki. De mikor belépsz az „eseményhorizontba”, onnantól nincs visszaút. Az első fekete lyuk neve Cyg X-1 (Cygnus).
Mi lenne, ha a mi csillagunk elpusztulna?
Nos… amint leírtam, a Nap megnőne, miután elhasználta a hidrogénjét, ezzel bekebelezve a mi bolygónkat, ami harmadik a sorban (Nap → Merkúr → Vénusz → Föld). De ha mégsem, akkor a Földről eltűnne a víz és a búra, ami véd minket a Nap sugaraitól, és valószínűleg elégnénk.
A Hold kering a Föld körül?
Nem. Egymás körül keringenek. Ez a kettő pedig a Nap körül. Minden bolygónak van egy gravitációs mezeje, ami bele tud zavarni a mellette lévőébe. Például a Neptunusz furcsán mozgott, és az űrkutatók nem tudják, miért. Aztán pár év múlva megtalálták a Plútót, amit kineveztek a Naprendszer kilencedik bolygójának. De miután jobban megvizsgálták, 2006-ban rájöttek, hogy ez nem számítható bolygónak.
Miért nem számít a Plútó bolygónak?
Azt nevezzük bolygónak, aminek megvan ez a három feltétele:
- A központi égitest (Nap) körül kering. (Eddig stimmel.)
- Elegendően nagy tömegű ahhoz, hogy kialakuljon a hidrosztatikai egyensúly, vagyis kissé egyszerűbben fogalmazva: megközelítőleg gömb alakba formálódjon (ez még mindig rendben van).
- Tisztára söpörte a pályáját övező térséget. A Plútónak van egy holdja, ami majdnem akkora, mint a normális égitest. Szóval, hogyha nem fokozták volna le törpebolygónak, akkor lett volna még 2-3 bolygó a Naprendszerben.
Élnek még mások rajtunk kívül?
Szerintem biztos van odakinn valami. A mi bolygónk alig egy porszem az univerzumban. A tejút mellett van még több milliárd galaxis. Még ha eljönnének hozzánk az idegenek, akkor se lenne elég fejlett a technológiánk. Még egyetlen ember se landolt a Marson. Hogy akarunk fénysebességgel utazni? Majd 2-300 év múlva talán megtudjuk a választ.
Mi az a fénysebesség?
299 792 458 m/s. Ole Romer dán fizikus 1676-ban a Jupiter egyik holdját, az Iót figyelte meg távcsővel, és eltéréseket vett észre. Romer ebből 227 000 km/s értéket kapott. A Nap 8 fénypercre van a Földtől. Egy fényperc = 60 × 299 792 458 (fénymásodperc).
Sziráki Milán
A A csillagászat írás először a következő oldalon jelent meg: kecskenewsas.hu.
