Komfortzónának azt a mentális állapotot vagy környezetet nevezzük, amelyben az egyén kényelmesen és biztonságban érzi magát. Ez lehet megszokott vagy ismerős tevékenység, helyzet vagy környezet, amelyben semmiképpen nem szükséges nagyobb erőfeszítést tenni vagy nagyobb kockázatot vállalni. Amikor valaki a komfortzónájában van, általában kevés kihívást jelentő helyzettel találkozik, így nem kell szembenéznie a kényelmi zónáján kívüli nehézségekkel és bizonytalanságokkal.
Lépjünk ki belőle! De miért?
Fontos az egyensúly megtalálása a két zóna között. Míg a komfortzóna biztosítja a feltöltődést, a pihenést és a biztonságérzetet, addig annak elhagyása lehetőséget nyújt a tapasztalatok szerzésére és a fejlődésre. A komfortzónán kívül helyezkedik el ugyanis az egyén fejlődési vagy kockázati zónája, ahol új kihívásokkal és tapasztalatokkal szembesülhet, ezek által pedig lehetősége van a személyes fejlődésre. Ez lehet új készségek megtanulása, új helyzetekkel való találkozás vagy új kapcsolatok kialakítása is. A személyes fejlődésen és az új tapasztalatok szerzésén túl a kilépés számos más előnnyel is járhat. Növelheti az önbizalmat, fejlesztheti a kreativitást és innovációt, és szélesebb perspektívát kínálhat.
A szülői szerep
A szülőknek nagyon fontos szerepük van abban, hogy arra motiválják a gyerekeiket, hogy kilépjenek a komfortzónájukból, és új dolgokat próbáljanak ki. Ezt a folyamatot mindenekelőtt biztatással, támogatással és pozitív visszajelzésekkel ösztönözhetik. A kilépést segítheti továbbá a szülői példamutatás, amely inspiráló lehet, és egyszerre mintaként is szolgálhat arra, hogy miként tehető ez meg, illetve arra is, hogy miért érdemes megtenni. Ugyanakkor lényeges a szülői támogatás az esetleges kudarcok kezelésében is.
A táborozás kilépés a komfortzónából
A táborozás – főleg első alkalommal és ottalvós tábor esetén – szintén a komfortzónából való kilépést jelenti. Ezt természetesen mindenki másként éli meg, kortól, habitustól és személyiségtől függően. A táborban szerzett tapasztalatok és barátságok hatására a kezdeti izgalmak az évek során várakozássá alakulnak át. Már rögtön az elindulás, az első, szülőktől távoli, idegen helyen eltöltött idő gondolata is diszkomfortérzetet okozhat a kezdő táborozóknál. Érthető módon, hiszen első alkalommal minden új, kezdve az elválás gondolatától a hétköznapi tevékenységeken, társaságon és élethelyzeteken át a programokig bezárólag. És bár ezek kezdetben ijesztőnek és kényelmetlennek tűnhetnek, általában nem kerül sok erőfeszítésbe a hozzájuk való alkalmazkodás. Az új környezet és az új emberek megismerése főleg akkor jelenthet nehézségeket, ha valaki befelé forduló, introvertált személyiségjegyekkel rendelkezik. Viszont az ilyen táborozók esetében fontos és megerősítő tapasztalattá válhat.
Új kihívások
A táborokban azonban a hétköznapi tevékenységeken túl is találkozhatnak a résztvevők kihívásokat jelentő helyzetekkel. Számos tábor kínál olyan kalandokat, amelyek nem velejárói a mindennapoknak. Ilyen lehet például egy kötélpálya vagy kalandpark látogatása, a kempingezés és az ahhoz kapcsolódó expedíciók és túlélési kihívások, illetve egyes sportok, mint például a falmászás, a nyílt vízi evezés vagy a bobozás. De akár az idegen környezet okozta, akár a tábori tevékenységekkel kapcsolatos kihívásokról legyen szó, az önmagunk határainak feszegetése fontos tapasztalat az önállóság kialakulásához és az önbizalom fejlődéséhez.
L. Molnár Edit
A Táborozás és komfortzóna írás először a következő oldalon jelent meg: Legjobbtabor.hu.
