Ezúttal Ádám idézi fel a legemlékezetesebb PT-s kalandjait. Ilyen az élet a PEOPLE TEAM-ben, avagy ezért szeretnének a táborozók táboroztatókká válni.
Fejtsd ki: miért most, miért velük, miért ezt, miért a PT-ben?
Eddig nagyon sok élményt kaptam a PT-től, és most úgy érzem, eljött az ideje, hogy visszaadjak ebből minél többet a tábor közösségének. Már az első napon példaképekké váltak a mókusok és tanárok, mert alig voltak idősebbek nálam, és nekik köszönhettem a nyaram legemlékezetesebb pillanatait. Ez motivál engem arra, hogy olyan maradandó élményeket adjak át, amik miatt szívesen visszajönnek ide a gyerekek.
A legfurább kajálásod vagy kajád a táborban?
Egy alkalommal, amikor a barátaimmal elhatároztuk, hogy a programozó szekcióból át szeretnénk menni a kuktára, akkor igazán érdekes ételeket készítettünk el. Sajnos az előzetes tudásunk elég hiányos volt, ezért csakis a tanárok érdeme, hogy végül fogyaszthatók lettek a végtermékek, de azért nekik is voltak fenntartásaik a kék carbonarával, amihez ínycsiklandó világoszöld öntetet készítettünk; és a cseppfolyós brownie-val, ami elég cukrot tartalmazott, hogy utána keserűnek érződjön a csoki.
Mi volt a legjobb táboros melód?
A legjobb táboros melóm a programfotózás volt. Mivel fotós szekcióra jelentkeztem, így egyből tudtam alkalmazni az aznap elsajátított tudást, és jó volt látni, hogy a jobban sikerült képeim még a Facebook-oldalra is kikerültek. Néha ugyan rosszulesett, hogy nem járultam hozzá a közös csapatmunkához, de a tanárok megnyugtattak, hogy a tábori fotók a szülőknek nagyon fontosak, ezért – úgymond – a „tábori közösséghez” én is hozzájárultam.
Mit irigyelsz a táborozóktól?
A táborozóktól csak a délelőtti szekciós programokat irigyelném, de most már a barátaimmal való találkozást jobban várom. A tábor mindig tudott nekem valami újat tanítani, és ez legtöbbször a szekciók programjain keresztül történt, most viszont úgy érzem, hogy valami teljesen más tudást is elsajátíthatok a tanítással és a táborszervezéssel kapcsolatban.
Mi a legnagyobb tábori felfedezésed?
A legnagyobb felfedezésem a társasjátékszoba volt. Amikor először megérkeztem, akkor féltem a hatalmas tömegtől, mert elveszettnek éreztem magam. Később viszont, amikor pecséteket gyűjtöttem, akkor rátaláltam a társasjátékszobára, ahol sokkal nyugalmasabb volt a légkör. Itt születtek meg az első tábori barátságaim, és azóta ez már egy éves rutin, hogy táborindítás előtt mindig benézek ide, és lejátszom egy pár kört abból, amit éppen játszanak.
A Kék-zöld carbonara cseppfolyós sütivel írás először a következő oldalon jelent meg: Legjobbtabor.hu.