Aki gazdag, vagy jobb módban él, annak lehetőségből is több jut, mint nélkülöző társainak. A „pénzen nem lehet boldogságot venni” mondat elcsépeltnek tűnhet, de az előző megállapításhoz mégis kapcsolódik, mert a pénznek köszönhetően az azt birtokló személy vagy személyek a fizetős közösségi programokat is igénybe tudják venni. Kiváltságosnak érezhették magukat azok a középosztálybeli és felsőbb rétegbe tartozó fiúk, akiket szüleik befizettek az első táborba 1861-ben. Az amerikai Connecticut állam, a Waramaug-tó adott otthont az első üdültetésnek.
Az ötletgazda
A szervezője Frederick W. Gunn természetjáró és pedagógus, aki saját iskolát is alapított. Reformnézeteket vallott, indiánokat és feketéket is oktatott. Az USA-ban a szabadidős táborozás atyjának tekintik. Meg volt győződve arról, hogy a fizikai erőnlét, a sport és a természet szeretete a tanterv fontos része. Ezzel nevelhetőek egészséges, kitartó fiatalok a hazának.
Miért vált szükségessé a táborozás?
Az ipari forradalom következményei, a városiasodás negatívumai éppen ekkor, a 19. század végén csúcsosodtak ki. Magas volt azoknak a száma, akik a jobb lehetőségek miatt (munka, szórakozás, kultúra, technikai vívmányok) faluról a városba költöztek. A rossz oldal, a negatívum abban mutatkozott meg, hogy a gyerekek távol kerültek a természetes környezettől egy ember által létrehozott mesterségesbe, és jelentősen megváltozott az életük. Erre az egyházi és városi vezetők is felfigyeltek. Azt tartották, hogy ha ez továbbra is így marad, akkor a fiúk az otthon töltött idő miatt elnőiesednek, férfias vonásaikat elveszítik. A társadalmi rend felbomlik, anarchia lesz.
Kereslet-kínálat találkozása
A megelőzés a természetben eltöltött idő növelését jelentette. Kapóra jött Gunn ötlete, a felső réteghez tartozó szülők pedig finanszírozni is tudták fiaiknak. Úsztak, eveztek, lőttek, vadásztak, mint felmenőik. Jellemük fejlődött, s a szabadtéri foglalkozásnak köszönhetően igazi férfivá válhattak. Előnyt élveztek, mert például a későbbi lányos táborokban csak háztartási ismereteket oktattak, harisnyát stoppoltattak a csalódott résztvevőkkel.
A 21. század
A gazdag gyerek okosodik, a szegény lemarad nyáron. Ez a megállapítás napjaink kutatási eredményeit összegzi. Mit vizsgáltak? Olvasási és szövegértési képességeket. A jobb módban élőknek ezek a képességei fejlődtek, a hátrányosabb helyzetben lévőké pedig romlottak. A megoldás a nyári táborokban keresendő. Az évközi foglalkozások mellett a nyári programoknak is nagy a súlya. A gyerekek ilyenkor is tartalmasan töltik az idejüket, közösségben, szervezett ütemterv alapján, felnőtt kontroll alatt, nem lézengenek, lógnak a levegőben. Gazdagodnak, élményeket szereznek hasonló korú társaikkal együtt, és természetesen fejlődnek is, mert a kötetlen programok közé mindig beépülnek a foglalkozások.
Mindegy, hogy adott gyermek melyik társadalmi réteghez tartozik, eltöltheti hasznosan vagy haszontalanul is a nyarat. A technika vívmányai jelentenek nagy veszélyt, mert függőséghez, elmagányosodáshoz, egyszerűsített kommunikációhoz vezethetnek. Természetesen nem szabad minden egyes napot beosztani, de a nyári szünet ideje alatt is szükséges valamiféle rendszer. A rendszeresség, szervezettség senkinek sem árt, legyen gazdag vagy szegény.
Kropokné Kiss Éva
A Gazdagon táborozni írás először a következő oldalon jelent meg: Legjobbtabor.hu.
